Ministarstvo vanjskih i europskih poslova

A magyarországi horvát kisebbség

A magyarországi horvát kisebbség gazdag múltra tekint vissza. Gyökereik e vidéken igen mélyre hatolnak, s a határon kívüli horvátok közül ők rendelkeznek a legváltozatosabb kultúrával és nyelvvel. A magyarországi horvátok minden egyes etnikai csoportja őshonos (autohton). Egyesek közülük akkor költöztek Magyarország különböző vidékeire, amikor a törökök betörtek a horvát területekre, mások Magyarország középső részeinek török megszállása idején, illetve e vidékeknek a török uralom alól való felszabadulása után, a XV. és a XVIII. század között. Ezek a mai gradistyei (burgenlandi), muramenti és dunamenti horvátok, míg a drávamenti horvátok valószínűleg még a horvátok vándorlása idején érkeztek ide a kora középkorban.

A két ország közötti kisebbségvédelmi együttműködés példaértékű, alapjául a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség
és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló Egyezmény  szolgál, melyet 1995. április 5-én írtak alá Eszéken. Az egyezmény tartalma és annak gyakorlati megvalósítása összhangban van az európai kisebbségvédelem legmagasabb szintű  normáival. Az említett Egyezmény alapján kormányszinten létrehozták a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyesbizottságot, amely rendszeresen, évente egyszer ülésezik. Az Egyezmény aláírásának 10. évfordulóján a 2006. január 26-án Budapesten megtartott közös kormányülésen a két miniszterelnök Közös Nyilatkozatot írt alá.

A magyarországi horvátok védelmét biztosítja a Magyar Köztáraság Alkotmánya, melynek 68. cikke szabályozza a történelmi kisebbségeknek, mint a Magyar Köztáraság államalkotó tényezőinek jogait, továbbá az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. A Magyar Köztársaság aláírta az Európa Tanács kisebbésgvédelmi dokumentumait: a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, továbbá a Közép Európai Kezdeményezés Okmányát a Kisebbségi Jogok Védelméről.

Nem könnyű egy kisebbség népességéről beszélni, de egyes statisztikai adatok szerint Magyarországon hozzávetőlegesen mintegy 50 000 horvát él, méghozzá Baranyában és a Dráva mentén (Felsőszentmárton, Mohács, Pécs, Siklós), Bácskában (Bácsalmás, Baja, Bátya, Dusnok, Kalocsa, Hercegszántó), az osztrák-magyar határ mentén (Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg), valamint Nagykanizsa és Budapest környékén. A bunyevácok, sokácok, rácok, dalmátok, gradistyei, muramenti, drávamenti és bosnyák horvátok hosszú századokon át nem csak a saját kultúrájukat gazdagították, hanem a magyar kultúrát is. A legutóbbi 2001-es népszámlálás szerint összesen 15 620 személy vallotta magát horvátnak, méghozzá a következő megoszlás szerint:
- a horvát kultúrához kötődőek száma: 15 620
- a horvát nyelvet anyanyelvként használók száma: 14 345
- a horvát nyelvet családi és baráti körben beszélők száma: 14 788.

Az Országos Horvát Önkormányzat (OHÖ) a magyarországi horvátok legmagasabb szintű politikai és adminisztratív szerve. Az OHÖ elnöke Hepp Mihály. A 2006. október 1-jén megtartott kisebbségi önkormányzati választások eredményeként 115 horvát önkormányzat alakult meg.
A Magyarországi Horvátok Szövetsége (MHSZ) a magyarországi horvátok csúcszerve a civil szférában, amely regionális egyesületek hálózatát fogja össze. A HMSZ élén Osztrogonác József áll.
Magyarországon 7 megyében 35 horvát óvoda működik, 3 két tanítási nyelvű általános iskola (Budapest, Pécs, Hercegszántó), 2 két tannyelvű gimnázium (Budapest, Pécs), 40 iskolában pedig horvát nyelvet is oktatnak (heti 3, 4 vagy 5 órában). Az óvónőket, tanítókat, általános- és középiskolai tanárokat Sopronban, Baján, Pécsett, Szombathelyen és Budapesten képezik, kb. 10 egyetemista pedig horvátországi egyetemeken tanul. A Pécsi Tudományegyetemen működik a Horvát Nyelv és Irodalom Tanszék, a Horvát Köztársaság Tudományos, Oktatási  és Sportminisztériuma viseli négy horvát anyanyelvi lektor működésének költségeit.

Az OHÖ és a MHSZ közösen jelentetik meg a Hrvatski glasnik („Horvát Hírnök”) c. hetilapot, az OHÖ kiadja még a Horvát Naptárt, valamint negyedévente a Bilten c. hivatalos közlönyét. Időnként megjelenik a magyarországi katolikus horvátok Zornica c. folyóirata, valamint a Riječ („Szó“) c. irodalmi és kulturális folyóirat. Emellett az OHÖ évente 3-4 irodalmi kiadványt is megjelentet. A Horvát Tudományos Intézet, a Horvát Színház és más horvát intézmények, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok szintén jelentetnek meg alkalmi kiadványokat.

Pécsett működik a Magyar Rádió horvát szerkesztősége és a Magyar Televízió horvát szerkesztősége, melyek horvát nyelvű adásokat készítenek. A legjelentősebb rendszeres horvát tévéműsor a „Horvát Krónika”. A horvát kisebbségi rádióadásokat (minden nap 20 órától 20,30-ig) egész Magyarország területére sugározzák, míg a regionális programot (munkanapokon 9 órától 10,30-ig és vasárnap 13,30-tól 17 óráig) a déli és délnyugati megyékben lehet fogni. Dusnokon és Szentpéterfán a kábeltelevízió időnként átveszi a Horvát Televízió I. csatornájának műsorát. Újabban a digitális vevőkészülékek és chip-kártyák segítségével a Horvát Rádió és Televízió adásai Magyarország nagyobb részén foghatók. Az OHÖ elindította a Croatica Horvát Internet Rádiót.




Press releases